"Ha mozgásban vagy, valami úgyis történik"

Fotó: Florian Krauss

Biczók Annával  már többször lett volna alkalmam beszélgetni. Szerepel Fülöp László “there is an elephant….” című darabjában, találkoztunk Hadi Juli-Arany Virág Lépésidő -próbáin. Úgy tűnik, most jött el az idő - a héten egy angol nyelvű előadás résztvevője lesz a MU Színházban. 

Mert együtt jobb!

“Egyet nekem, egyet neked” - számomra úgy rémlik, valahol ez is egy tanulási folyamat. Aki úgy nőtt fel, hogy több gyerek volt a családban, az jól  tudja, mennyire, hogy az! Kiváltképp akkor, ha olyan dolgon kell osztozni, ami kellően értékes, eléggé különleges, nem jár minden nap és jaj, sajnos még finom is. Talált, süllyedt, az édességről van szó, jelen esetben egy tengerentúli megtestesülésről, a híres-neves browine-ról.

"A táncos nemcsak egy test"

Fotó: Hevér Zsófia

Egy tojásos, baconos McReggeli  és egy forró csokoládé közé ékelődök be kávémmal  a nyugati téri gyorsétteremben,  hogy Vadas Zsófia Tamarával és Vass Imrével beszélgessek "Egyet nekem, egyet neked" című bemutatójuk kapcsán. Aztán, ahogy az  lenni szokott, elkalandoztunk és többek között szó esik  arról, hogy ....

"Ők tudnak rólam valamit, amit én magamról nem"

Fotó: Dömölky Dániel

Huszonhét éves és  majdnem ugyanennyi darabban táncolt- közreműködött már. Most épp a Lábán-díjas "Nyúzóval" turnézik, a Hinoki próbái előtt reggel  még átugrik Soroksárra, hogy négyéves lányával együtt reggelizzen. Dányi Vicával a Trafó kávézójában a tánc és az új darab kapcsán "civil" munkáról,  saját projektekről is beszélgettünk.

Mézpumpa reloaded

Hát szóval.
Pihentünk, nyaraltunk, töltekeztünk, elkalandoztunk és most újra itt vagyunk. Arról írunk és azt osztjuk meg veletek, amiben nekünk is örömünk telik - az biztos, hogy újra lesznek interjúk és időről időre beszámolunk saját, új projektjeink alakulásáról. (Ismét) tartsatok velünk!

“Mész bele az ismeretlenbe”-Molnár Csaba, táncos, koreográfus

Fotó: Dányi Viktória

Utólag tehettünk volna úgy, mintha ez egy szabályos interjú lett volna - én megírtam volna azokat a kérdéseket, amiket a valóságban nem tettem fel és hozzájuk szerkesztettem volna a jegyzeteimből mindazt, amik felfoghatók a kérdésekre adott válaszként.

Valójában átbeszélgettük a szombat estét annak ürügyén, hogy Csabának május 9-10-én bemutatója lesz (Dekameron) a Trafóban és a múlt héten kapott Lábán-díjat az a két darab, amiben táncosként és alkotótársként is részt vesz. Miközben ő beszélt, én néha jegyzeteltem  -  ez a szövegfűzér következik most: 

L é p é s I d ő

…...  a címe a Hadi Juli és Arany Virág alkotta Body Lotion co-dance legújabb darabjának, mely a Svung Táncestek sorozatában kerül bemutatásra május 4.-én, a Jurányi Inkubátorházban. Ennek kapcsán beszélgettünk Virággal és Julival az együttműködésekről, kapcsolódásokról, kettejük közös munkájáról.

Személyiséggel rendelkező személyes tárgyak

Elgondolkodtató sorozatot találtunk arról, hányféle tud lenni ugyanaz az egyszerű, hétköznapi tárgy, esetünkben az a bot, ami segíti járásunk. Nem kell sokat tudnia: legyen nyele, ami jól kézre áll, épp olyan hosszú, ahogy kényelmes, emellett legyen stabil és erős.

Függetlenül attól, hogy átmenetileg vagy állandó használatra kerül elő, idővel valahogy összeszokik tárgy és gazdája, a nyél annak a tenyérnek a helyén fényesedik, a botvég is ugyanott kopik jobban.

Egy ottfelejtett bot sokat tud mesélni tulajdonosáról. Ez a kapcsolat már a bot kiválasztásakor jelen van, erről árulkodnak a következő képek. Eljátszottunk a gondolattal, vajon milyen gazdái lehetnek ezeknek a botoknak.


A zárkózott idős hölgy:

Nanna Ditzel, Walking Stick for Orebo, 1958

A kifinomult részletek kedvelője:

Jonah Takagi, Pacer, 2013

Egészen biztos, hogy művésznővel van dolgunk:

Dominic Wilcox, By a Thread, 2009

Praktikus szempontok előnyben, de nem mindenek felett:

Omhu Walking Stick Collection, 2010

Ezt a gyűjteményt elég szépen fel lehet duzzasztani, ízelítőnek ennyi elég is, de a játék itt tovább folytatható.

Torafu papír edénye

A Torafu Architects már szerepelt egy korábbi posztunkban, most egy igazán lenyűgöző munkájukat szeretnénk bemutatni. A finom, lehelet könnyű papíredényeknek nem a teherbírás a legnagyobb vonzereje, sokkal inkább a bennük rejlő játékosság az, ami miatt érdemes megismerkedni velük. Ugyanabból az alap korongból nem lesz két egyforma darab, sőt egyik forma sem végleges, hanem tovább alakítható.

There's an elephant in every caddy

Egészen triviális módon, Fülöp László új előadásának címére reagálva született meg ez a poszt. Oldalágról bekapcsolható Saint-Exupéry A kis herceg-e, a benne szereplő kígyóval, de ez már igazán csak egy apró rácsodálkozás. Ez esetben az elefánt vett fel teás doboz formát, bár nem lehetünk teljesen biztosan abban, hogy nem-e inkább fordítva történt.

Nos, a Williamson Tea elefánt hadserege igencsak mutatós egyedekből áll. A londoni Springetts Brand Design nevéhez köthető a csomagolás tervezése. Igazán nem lehet csodálkozni azon, hogy elnyerték vele az Italok kategóriában a Gold Pentaward 2013 díját.

“Az emberi kapcsolatok izgatnak igazán”

Fotó: Hevér Zsófia, grafika: Fülöp László

A Jurányi Inkubátorházban március 22-én  Fülöp László "there's an elephant in every room…" című darabjával nyit a SVUNG táncsorozat, a Katlan Csoport, a Műhely Alapítvány és a SÍN Kulturális Központ közös szervezésében. Mivel Lacival már korábbról, a Budapest Kortárstánc Főiskolán eltöltött évekből ismerjük egymást, a beszélgetést is innen indítottuk.

Káddis Michaelnek

Hamarosan, március 22-én nyílik Velencében az Arte Laguna elnevezésű kortárs nemzetközi kiállítás, melynek zsűrije Guttman Barbara Káddis Michaelnek című munkáját is beválogatta a kiállítandó művek közé.

„Kreatív társakat és öntörvényű embereket keresek magam mellé” - Szabó Réka, táncos-matematikus, társulatvezető

Fotó: Mészáros Csaba

A Tünet Együttes 10 éves. Szabó Réka 44. Ebből az alkalomból született az a két darabból álló este, melyet APROPÓ címmel játszanak a MU Színházban - legközelebb március 12-13.-án.  Szabó Rékával mélypontokról, dimenzióváltásokról, matematika és tánc kapcsolatáról beszélgettünk, de szó esett arról is, hogy miként lett akrobatikus revütáncos.

Trailerek a láthatáron!

A Mascot Vizuális Alkotóműhely alapítói: Klopfstein-László Bálint & Regős Ábel  (fotó: Mohos András)

A  vs.hu oldalán ezen a héten feltűnt az első, független színházi darabokat bemutató  színháztrailer, amit - az alkotók reményei szerint  - több is követ majd. Mascot Vizuális Alkotóműhelyből Regős Ábellel beszélgettünk.

Nincs ki a négy kerék

Raffai Dávid formatervező úgy döntött, nem várja ölbe tett kézzel, hogy a szerencsehozó malac tegye a dolgát. Inkább megalkotta a Mangalicangát, melyet tavaly ősszel Dél-Koreában, az Eco Mobility World Festival-on is bemutatott az érdeklődők és befektetők egy csoportjának.

Hungari

fotó: pbest.hu

Mi, magyarok. Itthon, egymás közt, külföldön is egymást közt, magyarokkal, Magyarországon külföldiekkel. Mihez kezdünk velük? Velünk? Utána megyünk a szerencséknek, vagy itthon várjuk, míg szembejön a soha vissza nem térő alkalom?

Így kerül a gyerek a képbe

A Tokiói Kortárs Művészetek Múzeuma kiváló megoldást hozott arra, hogyan lehet becsalogatni a gyerekeket (és a gyermeklelkű felnőtteket) klasszikus festmények közé. Közönségnevelésből csillagos ötöst érdemelnek a múzeum munkatársai.

Gyerekjáték?!

Stúdió K Színház: Madárház  fotó: studiokszinhaz.hu

Ha a gyerekes családok körében  közvélemény-kutatást  készítenénk arról, hogy mi a kedvenc hétvégi  programjuk  novembertől februárig, szinte biztos, hogy a színházi előadások dobogós helyen végeznének. Bár a kinti programok egyre csábítóbbak, mi csupa remek gyermek-és ifjúsági előadást találtunk, amiért igazán megéri beülni a MU Színházba, vagy épp a Stúdió K-ba.

Szívküldi

Még egy kis Bálint-nap, úgy tűnik, minket is beszippantott, de ígérjük, nem fog fájni.

Valenti napi képeslap 1979-ből

Mi még sehol sem voltunk, amikor a tengerentúlon már a sokadik bőrt húzták le a valentin-napi őrületről. Pontosítunk, 1966-ot írunk, a szívhez szóló üzenetek a képregények lapjairól érkeznek. A lelkes Mark Andersonnak köszönhetően most akár ki is nyomtathatók az akkori Batman relikviák. És ez még csak a kezdet!

Lopakodó szívek

Fotó: Dollár Papa Gyermekei

A Bálint-napi hadjárat idén sem marad el - ezt már akkor sejtettük, hogy mikor a szupermarketek polcairól letakarították a karácsonyi árut hogy a helyüket pirosba csomagolt bonbonokkal tömjék tele.
Csoki és bögre helyett tudunk jobbat: speciális Valentin-napi programajánlónk következik:

Az utolsó szám

Roman Opalka 1965/1-∞ című munkája első ránézésre egy többszáz képből álló sorozat, amin számok követik egymást a maguk logikus rendjében. Egymás után, 1-el kezdődően vízszintes sorokban, a bal felső sarokból elindulva és a jobb alsóban befejezve. Amit ismét egy bal felső sarok és a számsor következő eleme követ. A 196x135 cm-es vásznak sorozata hosszú évtizedek fegyelmezett és elkötelezett munkája által jött létre, és éppen ez az, ami miatt érdemes elgondolkodni ezen a művön.

  

Forrás: http://1fleblog.canalblog.com/archives/2011/10/28/22500702.html

Jancsó Miklósra emlékezünk

(fotó: kulturpart.hu)

Jancsó Miklós (1914-2014)

A két évszám közé feszülő életútról sokan és sokféleképp megemlékeznek.
Mi eheti programajánlónkkal idézzük meg őt.

„Nekem nem feladatom ettől megvédeni az embereket”

Fotó: Dusa Gábor

Bóta Ildikó, mozgásművészeti és testtudati, valamint korai mozgásfejlesztő terapeuta; a Tánceánia Együttes és az ArtMan Egyesület autista, értelmi akadályozott, és vak csoportjainak alapítója

A Tánceánia halmozottan, súlyosan fogyatékos, nem beszélő és nem mozgó emberek integrált, kortárs  táncegyüttese. Bóta Ildikóval a Társulat február 3.-i fellépése kapcsán beszélgettünk arról, hogy miben hasonlítanak a fogyatékkal élők és a profi táncosok, mit éreznek a nézőik és miért nem egyszerű ennek a témának és előadásnak a népszerűsítése.

Te is más vagy, te sem vagy más

Mit tehet a test, ha a sors közbenjárása miatt valamilyen szempontból más, mint az átlagos? Hát például azt, hogy segítségül hívja az értelmet. Okos design következik!

Mit tehet a test?

Mire képes a testünk?
Mit érhetünk el és mit fejezhetünk ki általa? Mit kezdhetünk a testünk korlátaival?

A férfi. A táncos. A fogyatékkal élő.

Festménnyé lett reklámok

Bizonyára sokan emlékszünk arra, milyen is unalmas tanórákon a tankönyv fotóit átrajzolni. Padtársunk és saját magunk szórakoztatására készültek a nem éppen hízelgő művek, melyek nem túl sok tiszteletről tanúskodtak a képen ábrázolt személy irányába. Valószínűleg nem állunk távol a valóságtól, ha azt állítjuk, ez a csibészség a világ minden táján, amióta az intézményes oktatás elterjedt, komoly hagyományokkal bír.

Nyers.

Mi mitől nyers? A nyers az erő? Energia? Aki nyers, az faragatlan? A képedbe bámul?

A táncos. A nagyanya. A próféta.

A Sziámi harcoshal taxija

Remélhetőleg közel már az az idő, amikor a kopjási művházban végre akvarista szakkör is indul, ahol a lelkes tagok értékes tapasztalatokat cserélhetnek.

Összezárva

“Az ember a barátait megválaszthatja, a rokonait nem” - szól a mondás. De nem kell a családtagjainkkal együtt időzni, hogy megtapasztaljuk: számtalan helyen és helyzetben vagyunk összezárva másokkal, kényszerből, vagy önként, hosszabb, vagy rövidebb időre.

Taxi. Művelődési ház. Munkahely.

Katalizátor-díj 2013: az elkötelezett művészetért

A tranzit.blog csapatának célja, hogy minél tágabban értelmezze a vizualitást és ezzel a lehető legszélesebb körhöz eljusson. Ennek szellemében alapították a Katalizátor-díjat, amit immár negyedik alkalommal osztanak ki.

Másképp furcsák

Manon Kündig: Bowerbird

Bizarr alakokat teremtett 2012-es kollekciójával Manon Kündig, svájci születésű divattervező. Teremtményei igencsak a mai kor szellemében születtek, megjelenésüket különböző, digitális forrásból (pl. Google) származó képek együttese formálta.

Új év - furcsa alakok

Az új évben furcsa alakok bukkannak fel. A tartótiszt. A Gólem. A Párnaember.

Beköszönő

Kortárs. Kultúra. Művészet. Design.
Mit gondolsz ezekről? Szereted, követed? Legyintesz? Érthetetlen?

Mi abban hiszünk, hogy ezek a fogalmak többet és mást jelentenek, mint ahogy általában használjuk őket. Mindez a mindennapjaink szerves része és meggyőződésünk, hogy ez a világ bárki számára megismerhető - nem elit, magas és érthetetlen, hanem elgondolkodtató és befogadható.

Ezért választottuk címnek Joseph Beuys alkotását, a Mézpumpát. Beuys - aki 40 évesen kezdett alkotni- 1977-ben mutatta be installációját "Mézpumpa a munkahelyen" címmel. Ez egyfelől egy motorokkal működtetett pumpából állt, melynek segítségével méz keringett a szobákon át futó csövekben, másfelől, a munkahelynek elnevezett helyiségben emberek találkoztak, beszélgettek, közösen dolgoztak, konferenciákon és előadásokon vettek részt. A Mézpumpa több volt, mint egy mű; létrejöttéhez szükség volt a nézőkre, résztvevőkre és az ő aktivitásukra is.

„Minden ember művész”- vallja Beuys - mi pedig hiszünk abban, hogy ez az állítás ma is megállja a helyét. Ezért mindenkit arra biztatunk, hogy nézzen körül, ismerkedjen az eddig ismeretlennel, mint ahogy mi magunk is tesszük, nap mint nap.

Tartsatok velünk!

Sifter Vera
Tibola Vera